Home Blog kutyák A Nyersetetés Projekt - Ragadozó társállataink helyes etetése

A Nyersetetés Projekt – Ragadozó társállataink helyes etetése

kutya barf nyersetetés projekt

Nagyon nagy öröm számomra, hogy a nyersetetésre már nem csak valamiféle “feketemágiaként” tekintenek az emberek (kutyások és nem kutyások is), hanem egyre inkább beivódik a köztudatba, egyre szélesebb körökben terjed el a BARF jó híre!

Pár hónappal ezelőtt hatalmas megtiszteltetés ért. Az idén érettségiző húgom, a NYERSETETÉST választotta a biológia érettségijéhez elkészítendő projektmunkájának a témájának! Ez még nem is lenne olyan nagy dolog, az már sokkal inkább, hogy mennyire átfogó, alapos, mindenre kiterjedő munkát sikerült létrehoznia, ráadásul minden túlzás nélkül ÓRIÁSI SIKERT aratott a tanárai, diáktársai, érettségi bizottságban ülők körében is.

Ezt a Projektmunkát – A RAGADOZÓ TÁRSÁLLATAINK HELYES ETETÉSE – szeretném Veletek most megosztani, és bízom benne, hogy Nektek is élmény lesz az olvasása! 🙂


“A kutya az ember legjobb barátja.” A legjobb törődést érdemli, ám ezt gyakran nem tudjuk neki megadni, amiatt hogy nem vagyunk tisztában társállataink helyes etetésévelkapcsolatban. A projektmunkám célja, hogy minden olvasónak bebizonyítsam, hogy miért van szükség arra, hogy kutyáinkat a BARF módszer szerint tápláljuk, ezzel elkerülve a főleg fajtatiszta kutyáknál a napjainkban gyakran előforduló allergiás vagy más betegségeket.

A társállatok legjelentősebb csoportját a ragadozók rendjébe (Carnivora) tartozó háziállatok képezik, mint a házikutya vagy a házimacska. A ragadozók rendje a fejlődéstörténet egy viszonylag korai szakaszában alakult ki, vagyis a ma élő tagjai meglehetősen hosszú múltra tekintenek vissza. A rend két alrendre, a kutyaalkatúak (Caniformia) és macskaalkatúak alrendjére (Feliformia) oszlik. A házikutyát a kutyaalkatúak alrendjén belül a kutyafélék családjába (Canidae) soroljuk.

A ragadozóknak sok közös tulajdonságuk van. Intelligensek, a testük erős és nagyon mozgékony. A sikerükhöz hozzájárul a testfelépítésük és a táplálkozási szokásaik is. A rágóizmaik erősek, a koponyatető középvonalában, egy fejlett csonttarajon tapadnak. A ragadozók brachydont fogazattal rendelkeznek, amit az jellemez, hogy a fogak nagyrésze az íny alatt található. A metszőfogak kicsik, a szemfogak nagyok és hegyesek,túlnyúlnak a többi fog koronaszintjén. A szemfogak mögött általában kis szünettel kezdődnek az előzápfogak. A zápfogak éles rágófogak vagy többgumós rágófogak,amelyeknek több gyökerük van. Sok faj utolsó felső előzápfoga, valamint az alsó fogsor első zápfoga rendkívül fejlett, különösen nagy és erős tépőfog (dens lacerans). Ezzel tudják az állati tetemet, a bőrt, a nyers húst és a csontokat is felaprítani. A bélcsatornájuk rövid, mert könnyen emészthető, magas tápértékű, fehérjében gazdag és ballasztanyagokban viszonylag szegény táplálékot fogyasztanak, aminek a megemésztéséhez nincs szükség nagy felületre vagy hosszú időre. A legtöbb fajnak kicsi vagy egyes fajoknak egyáltalán nincs vakbelük. (DR. CSIKÓS KÁROLY MIKLÓS, DR. VARGA JÓZSEF, 2015)

Házikutya (Canis lupus familiaris)

A kutya olyan farkas, ami könnyen elfogadja az ember irányítását

Az örökléstani vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a házikutya egyetlen őse a korábban Délkelet-Ázsiában

dingó mama és kölyke
Dingó mama és kölyke (Nyíregyházi állatkert)

honos farkas alfaja volt. Ez az állat leginkább a ma elvadultan élő kutyákra, az ausztrál dingóra, az új-guineai éneklő kutyára és az indiai pária kutyákra hasonlít. A dingó és az éneklő kutya már nagyon hosszú ideje él az embertől elszakadva, közben megváltozott a küllemük és viselkedésük is, vagyis sok vonatkozásban különböznek a mai házikutyától. Ezzel szemben a pária kutya, ami nagy számban él vadon az indiai települések körül, könnyebb testfelépítésük inkább az agarakra emlékeztet, és az előbbieknél könnyebben megszelídül. A kutya ősei is ezekhez hasonló lehetett, a mai farkasoknál kisebb testű, a bundája pedig rozsdavörös vagy sárga színű volt. Előkerült maradványai lehetőséget adtak az örökléstani vizsgálatokra. Ennek alapjántudjuk, hogy ez a farkas alfaj mintegy 150-400 ezer évvel ezelőtt alakult ki, vagyis jóval a mai ember (Homo sapiens) ázsiai megjelenése előtt. Az Afrikából kirajzó embercsoportok ezt a farkast találták Ázsiában és háziasították, mégpedig a mitokondriális DNS vizsgálat alapján valahol Kína területén. Nem véletlen, hogy ebből a térségből származik a legtöbb ősi jellegzetességet mutató kutyafajta, mint a chow-chow, a shar-pei, az akita inu és a shiba inu.

szürke farkas
Szürke farkas

A farkas háziasítása hosszú folyamat volt. Pontosan nem ismerjük minden részletét, de rendelkezünk elképzelésekkel arról, hogy a korai háziasítás miért és hogyan ment végbe. Ennek sok oka lehetett, amelyek elsősorban az ember és a farkasok közös biológiai jellegzetességeiből fakadtak. A két fajt ugyan nem kötik össze rokoni szálak, de a gyökeresen eltérő törzsfejlődés ellenére hasonló életvitel, csoportszerkezet és kommunikáció jellemzi. Ezt párhuzamos kiválasztódásnak, szelekciónak hívjuk. Az ember mindig azokat az állatfajokat tudta a legkönnyebben az irányítása alá vonni, amelyek alfaegyedét helyettesíteni tudta. A sikeres korai háziasításban ezért az is fontos szerepetjátszott, hogy a farkasok követik a falkavezért. A kutya ebből a szemszögből egy olyan farkas, ami könnyen elfogadja az ember irányítását.

Ugyanakkor a háziasítás első lépései feltehetően abban állt, hogy a falkájuktól elszakadt fiatal állatok követték az ember farkas és emberhordáit, ami a fogyasztható hulladékok révén jelentősen javította az életben maradásuk esélyeit. Mindkét fél szempontjából az együttélésből fakadó kölcsönös előnyök jelentették a legnagyobb okot. Ez az együttélés ugyanis növelte a farkas, illetve a kutya létbizonyosságát, cserébe a kutyák fontos feladatot láttak el az ember körül, jelezték a veszélyt, majd részt vettek a vadászatban és teherhordásban is.

A háziasítás során a kutyák sokat változtak. A farkas és a kutya géntérképének elkészítése és összehasonlítása arra az eredményre vezetett, hogy az eltérések elsősorban a küllemet, az idegrendszert és az emésztést érintik.

A kutyáknak tipikusan brachydont ragadozó fogazatuk van. A kis metsző- és a nagy szemfogak az áldozat megragadására és széttépésére alkalmasak. Az előzápfogak és a zápfogak pedig a táplálék felaprításában játszanak fontos szerepet. A nyálmirigyeik fejlettek. A vadon élő kutyák vadásznak és gyűjtögetnek is. Az emésztőcsatornájuk a farkaséhoz hasonlóan rövid, de jobban alkalmazkodott a növényeredetű tápanyagok emésztéséhez. Ennek jeleként amiláz enzimet termelnek, amivel képesek a növényi keményítőt megemészteni (többé kevésbé :)). A bélflórájuk egyszerű. Van ugyan végbélmirigyük, de az elveszítette a szerepét a területjelölésben.

A kutyák anyagcseréje gyorsabb, mint az emberé. Emiatt szaporábban lélegeznek,gyorsabb a szívműködésük és magasabb a testhőmérsékletük is, mint a miénk. A fejlődésük is gyorsabb, ezért az első két kutyaév egyenként nagyjából 12 évnek, ésminden utána következő megközelítőleg 4 évnek felel meg, ezért élettartamuk rövidebb.(DR. CSIKÓS KÁROLY MIKLÓS, DR. VARGA JÓZSEF, 2015)

Táp- vagy nyersetetés (B.A.R.F.)?

A tápok a tudományos fejlődést követve kiegészültek ugyan vitaminokkal és ásványi anyagokkal, de a fő összetevők mennyiségét ma is a maximális haszon elérése motiválja.

A gazdik 10 kutyából 9-et táppal etetnek. A kutyatartók a reklámok sugallatára, a tápokban látják az egyetlen lehetőséget a kedvenc kutyusuk vagy cicusuk táplálására. Aki nem gondolja végig, vagy nem értelmezi a szupertápok összetételét, akár a legtökéletesebb tápláléknak is gondolhatja. A tápok az 1900-as évek elejétől terjedtek el, s töretlenül ível a pályafutásuk mind a mai napig. A bennük lévő három fő összetevőnek (zsír, fehérje, szénhidrát) az aránya azonban nem sokat változott. A tápok a tudományos fejlődést követve kiegészültek ugyan vitaminokkal és ásványi anyagokkal, de a fő összetevők mennyiségét ma is haszon szabályozza.

IMG 1443

A kutya genetikája a farkastól, nagyon kis mértékben mindössze 0,3%-ban különbözik!! (Dr Molnár Zsolt – Tápos zacsiba zárt kutyabetegségek)

A farkas a természetben a teljesen természetes közegében megfigyelhető. A táplálkozása megmutatja azt, ahogyan a kutyát is etetnünk kellene. A kutyát tehát nyers hús és zsír (telített és telítetlen), valamint a belső szervek elfogyasztására kötelezi a genetikája ahhoz, hogy egészséges legyen. A valóságban a kutyát nyers vegyes hússal, zsírral, belső szervekkel, béllel kellene etetni.

A kutya rendszeresen csak 100-150 éve táplálkozik hőkezelt ételekkel, melyek nehezebben emészthetők, kisebb a vitamintartalmuk és sok méreganyaggal (toxinnal) terheltek. A növényi eredetű táplálék nem képezheti a ragadozó kutya táplálékának az alapját. A mozgáshiány és a légszennyezettség kevésbé befolyásolja – valószínűsíthetően- a kutya egészségét, mint a táplálkozás. Az elmondottak alapján az egyik legfontosabb tényező a kutya életében – ami befolyásolja a kedvenc egészségét – az a táplálkozás!

A kutyák és macskák emésztőrendszere úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy az étel nagyon gyorsan átjuthasson rajta, ezzel is megakadályozva a kórokozók elszaporodását.

A ragadozóknak – beleértve a kutyákat és a macskákat is – nagyon rövid emésztőrendszerük van a növényevőkéhez képest. A természet ezt azért alkotta meg így, hogy a ragadozók elfogyaszthassák azokat az “ételeket” is, amik már kórokozókkalvannak szennyezve (pl. romlott hús). A farkasok és a macskafélék se nem belezik ki, se nem távolítanak el semmilyen – feltehetőleg rengeteg baktériumot és egyéb kórokozót tartalmazó – szervet fogyasztás előtt prédájukból. Tehát az emésztőrendszerük kifejezetten úgy fejlődött ki az evolúció során, hogy az étel nagyon gyorsan átjuthasson rajta, ezzel is megakadályozva a kórokozók elszaporodását.

A ragadozók étrendje eredetileg változatos, évszakonként eltérő, mivel bizonyos zsákmányállatok az év egy adott szakaszában nagyobb számban fordulnak elő, mintmáskor. A préda átlagosan 70% nedvességet tartalmaz, magas a fehérje és ásványianyag tartalma és prédaállattól függően változó mennyiségű, de relatíve kevés zsír található benne.

A természetben nincsenek elhízott nyulak, se túlsúlyos őzek… a prédaállatok soványak. Ebből arra következtethetünk, hogy Kedvenceink étrendjében is az az ideális,ha a zsírt mértékkel, tudatosan építjük be az étrendbe. Az egyetlen szénhidrát, amit atermészetben kedvenceink elfogyasztanának, az a zöldpacal, tehát a tisztítatlan gyomor. Azöldpacal beltartalmilag hihetetlenül értékes, kiváló rostforrás, ráadásul amellett, hogy a“füveket” előemésztett formában tartalmazza, rengeteg értékes enzim, ásványi anyag, vitamin és nyomelem található meg benne.

A kereskedelmi forgalomban kapható állateledelek még mindig viszonylag újnak mondhatóak. Tőlünk nyugatabbra ugyan van ahol már 100 éve elérhetőek a különböző tápok és mindenféle feldolgozott eledelek, hazánkban körülbelül 50 éve vehetünk ilyesmit a boltokban. Ez idő alatt az állateledelt gyártó cégek a termékeik nagy részét a kukoricára,a búzára vagy a rizsre alapozták. Véleményem szerint, fő céljuk az, hogy minél olcsóbban minél több eledelt állítsanak elő és sajnos nem az, hogy Kedvenceink minél egészségesebbek legyenek.

Azonban az állatorvosok és tulajdonosok újabban kezdik felismerni, hogy

a bőséges gabonatartalmú étrendek daganatos megbetegedéseket, elhízást, cukorbetegséget okozhatnak és kifejezetten károsak.

Ezért az állateledelt gyártó cégek új utakat keresnek, hogy helyettesíthessék a hagyományos gabona alapanyagokat. Ez elsőpillantásra örömtelinek tűnik, azonban a cél továbbra sem egy egészséges állateledel előállítása, hanem a profitmaximalizálás. Ennek eredményeként a gabona alapanyagokat a Kedvenceink számára nemkevésbé káros és haszontalan szénhidrátokkal helyettesítik.

Ilyenek például  a burgonya/édesburgonya vagy éppen borsó(liszt). Ezek az új alapanyagok továbbra is alkalmatlanok ragadozó állatok táplálására annak emészthetetlensége és magas glikémiás indexe (és még rengeteg egyéb káros tulajdonsága) miatt.

Egy biológiailag helyes étrend nedvesség- és fehérjetartalma magas, mérsékelt a zsír aránya, alacsony a szénhidráttartalma.

Az állateledek (tápok, konzervek) ennek pont a szöges ellentétei.

Nedvességtartalmuk kb. 7%, (összehasonlításképpen: a nyershúsé 70%), rosszminőségű fehérjékből előállított és vagy túl alacsony vagy túl magas arányú fehérjetartalom, rossz minőségű zsírok (sokszor nem is állati eredetű, ami nem tud hasznosulni), és magas keményítő- és szénhidráttartalom jellemzi őket (DR. MOLNÁR ZSOLT, 2015).
Ennek bizonyítására álljon itt egy ismert táp összetételének megfigyelése:

Egy Bárányos-rizses táp összetevői:happydogtáp 100

Szárnyas húsliszt, teljes kiőrlésű búza,teljes kiőrlésű kukorica, búzaliszt, kukorica liszt, teljeskiőrlésű árpa-, bárány (7%), rizs liszt (7%), halliszt, baromfi zsír, marha zsír-, máj-hidrolizátum, cukorrépa, napraforgóolaj(0,8%), almatörköly (0, 8%), élesztő, (szárított maláta kelbimbó, repceolaj (0,2%), Natriumchlorid, zöld zab (szárított), napraforgó (szárított), zsázsa (szárított),petrezselyem (szárított), zöld fűszernövények (0, 3%)

A megfigyelés alapján arra jutunk, hogy a tápok nagy része olyan összetevőt tartalmaz, amelyet házi kedvencünk egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen képes megemészteni.

page7image55384448

Nyersetetés – B.A.R.F.

B.A.R.F.= Biologically Apropriate Raw Feeding = Biológiailag helyes nyersetetési módszer

B.A.R.F.= Bones and Raw Food = Csontok és Nyers ételek

A B.A.R.F. étrendet, a nyersetetést évtizedek óta alkalmazzák külföldön, de itthon csak az elmúlt pár évben lett széles körben ismert.

Mit jelent a nyersetetés?

Visszatérés a kezdetekhez: kutyáinkat tápok és ételmaradék helyett az emésztésének megfelelően etetjük nyers hússal, zöldségekkel és egyéb kiegészítőkkel. A megfelelő felnőtt napi adag a testsúly 2-3%-a. (Átlagos kutyáknál érdemes 2,5%-kal kezdeni, később ezt a mennyiséget igazítjuk a kutyusunkhoz attól függően, hogy mennyire aktív, milyen gyors az anyagcseréje stb).

Fontos kiválasztani a megfelelő csontot a kutyáknak: főtt illetve teherviselő csontot nem adhatunk, ugyanis az utóbbi túl kemény rágcsálásra, előbbivel az a probléma, hogy kifő a csontból a kollagén és így szilánkosan törik.

A főtt csontokat ráadásul nehezebben emésztik a kutyák, ezért gondot okozhat.

Kisebb baj, ha felsérti a beleket, nagyobb ha átszúrja, viszont ha nagy darab főtt csontot nyel le a kutya egyben, a bélcsavarodás kockázata is jelentősen megnő. Az ajánlott csont, amelyet kutyánk fogyasszon pl.: csirke, kacsa, pulyka, bármelyik része, fürj, nyúl bármelyik része, halak (kevésbé szépen rágó, egyet roppantós kutyusoknál kerüljük a csöves csontokat (csirkecomb, szárny), bordák. Amennyiben lehetséges rágjon kutyusunk, ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elérni, hogy egészben kapja a csontot a napi adagban. Ha valami miatt nem ehet csontot egyben,akkor két lehetőség van:

  1. Darált csontos húst választunk (Marha, nyúl, bárány, rénszarvas,lazac, csirke kapható a Csodacsont BARFboltban)
  2. Tojáshéjporral pótoljuk a kalciumot

Belsőségek közül adhatunk 5% májat, valamint 5% egyéb (kiválasztó) szervet, belsőséget:pl.: vese, lép, agy, szem, here, tőgy.

A teljes adag 15%-a legyen hal vagy heti egy halnapot érdemes tartani. (A halat csak azután vezetjük be, hogy már kapott Kedvencünk legalább 3-4 féle húst.) Halak közül ajánlott a szardínia, makréla, hering, pisztráng, lazac, de vadlazacot csak 2 hét fagyasztás után adjunk!

Amennyiben nem tudunk hozzájutni semmilyen formában a halhoz, javasolt a lazacolaj adása (amely nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat és E-vitamint) .

Legalább 3-4 féle állati fehérjének kell megjelennie az étrendben, fontos a változatosság.

Mindenképp legyen benne vöröshús is. Például: marha, bárány, kecske, vadnyúl, szarvas, őz, strucc, ló, rénszarvas. Sertést és vaddisznóhúst tilos nyersen adni, mert mindkettő hordozhatja az Aujeszky vírust (másnéven álveszettséget), ami egy gyógyíthatatlan halálos betegség. Más húsevő állatok húsát sem szabad adni a biomagnifikáció miatt.

Fehérhúsok közül ajánlott a csirke, a pulyka, a kacsa, a fürj és a házinyúl. Húsnak számít, de csak max. 10%-ban kell megjelennie: szív, zúza (képzeljük el, ha egy egész prédát (pl. csirke) kapna el a kutyánk, annak mennyire pici része lenne a szív és a zúza). Heti kétszer lehet adni tyúktojást, míg fürjtojást kúraszerűen (8 hétig) mindennap, utána szünetet kell tartani.

A zöldségek, gyümölcsök ballasztanyagként segítik az emésztést, tisztítják a beleket. Amelyeket szabad adni: alma, répa, uborka, zöldbab, áfonya, mangó, borsó,cukkini, halványító zeller, mértékkel: banán, spenót, brokkoli, kelbimbó, barack. Ezek mellett tilos: gomba, hagyma, avokádó, paradicsom.

A zöldpacalt az izomhúshoz számoljuk, az étrend izomhús részének 15%-a jó, ha zöldpacal, ebben az esetben nem kell zöldség, gyümölcs hiszen a zöldpacal előemésztett füveket tartalmaz és ennél értékesebb, jobb dolog nincs is a kutya számára!

Az étrendkiegészítőket mindig átgondoltan, valamilyen „cél” érdekében adjuk.

Ilyen lehet például a vedlési időszakban sörélesztő adása, télen jót tesz az ízületeknek a zöldkagylópor és a kollagén. A kollagén beépülését segíti a C-vitamin, ezért érdemes hozzá csipkebogyóport adni. Immunerősítésre szuper a spirulina, a lazacolaj. Az emésztésnek hatékony segítséget nyújt a Pocak mix, a Symbiopet (az egészséges béltraktus alap feltétele az erős immunrendszernek). Kölyök kutyusoknak a Baby Dog kiváló kiegészítése a nyers étrendnek, így biztosan megkap minden szükséges tápanyagot, vitamint, nyomelemet. Cukorbeteg kutyák vércukorszint ingadozásának megakadályozásában segít a hidegen préselt bio kókuszolaj. Idős Kedvenc ízületeinek támogatására jó a Joint Aid komplex ízületvédő, a zöldkagyló, az MSM, a kollagén. Allergiás kutyusok bőrtüneteinek kezelésére a Ligetszépe olaj nyújthat megoldást. A kiegészítőket legtöbb esetben kúraszerűen 8 hétig adjuk, utána legalább ennyi ideig szünetet tartunk.

A szénhidrátok alapvetően nem részei a nyers étrendnek. Az egészség fenntartásához glükózra van szüksége Kedvenceinknek, amihez hozzájutnak a húsból is illetve a zsírból is (glükoneogenesis), ezzel feltöltve glikogénraktáraikat.

Tehát szénhidrátra, úgy mint rizs, tészta, kenyér stb. semmi szükség. Sportoló kutyák, munkakutyák glikogénraktárainak gyors feltöltésére azonban adhatunk közvetlenül edzés utánegy kis rizspelyhet.

Vizsgálati módszerek

1. Az ürülék vizsgálata:

Egy héten keresztül megfigyeltem két kutya székletének tulajdonságát (mennyiség, állag, szag, szín). A megfigyeléshez a zacskókban összegyűjtött ürülékeket mérlegen mértem le, majd összehasonlítottam az optimálisnak vélt mennyiséggel. Az első vizsgált kutya 2 és fél éve nyersetetés szerint van táplálva (Koni), míg a másik egész életében táppal volt etetve (Hobo).

page10image54653696

Eredmények:

Név

Koni

Hobo

page11image54612288 page11image54612480 page11image54612672

Etetésének módja

Nyersen

page11image54616320 page11image54616512 page11image54616704

Táppal

Testtömeg

25kg

9kg

page11image54620544 page11image54620736 page11image54620928

Napi adag

600g

page11image54558912 page11image54559104 page11image54559296

250g

Optimális ürülék mennyiség

200g

85g

page11image54566208

Koni

page11image54568512

page11image44230272 page11image54571392page11image44254864

Hobo

page11image54596288 page11image54596672

Hétfő

179g + 13g

39g + 75g + 48g + 63g

page11image44288080page11image54599168 page11image54599552 page11image54599744

Kedd

175g + 18g

page11image54602432 page11image54602624 page11image54603008

43g + 55g + 44g + 62g

page11image44300624page11image54604928 page11image54605312

Szerda

page11image44296256

182g + 11g

page11image44286848

40g + 92g + 75g

page11image44293568page11image54576832 page11image54577216 page11image54577408

Csütörtök

177g + 13g

page11image54579712 page11image54579904 page11image54580288

42g + 61g + 63g + 60g

page11image44287072page11image54582208 page11image54582592

Péntek

page11image44292448

185g + 11g

page11image44280880

37g + 67g + 58g + 69g

page11image44283232page11image54586432 page11image54586816 page11image54587008

Szombat

174g + 18g

page11image54589312 page11image54589504 page11image54589888

40g + 59g + 57g + 64g

page11image44279984page11image44276624

Vasárnap

page11image44060832

178g + 14g

page11image44069008

34g + 88g + 95g

Koni széklete ritkább, észrevehetően kevesebb. Formásabb, könnyebben felvehető,nem hagy nyomot maga után a földön, amikor felszednénk a járdáról. Hobo ürülékénekszaga erősebb, színe világosabb. Valamint azt is észrevettem, hogy Koni a táplálék elfogyasztása után nem, de Hobó azonnal iszik.

2. Allergiás tünetek megfigyelése

Egy kutya szőrzetének változását figyeltem meg. Kiinduló állapot: táppal való etetés. Vizsgált időszak alatt már nyersetetés szerint volt táplálva a kutya.

Eredmény:

page12image61491856

Összegzés

A kutyatulajdonosok közül egyre többen kezdik felismerni, hogy a táppal etetett kutyusok sokszor az emberekhez hasonló betegségekkel küzdenek (elhízás, allergiák, daganatos megbetegedések, cukorbetegség, vesebetegség stb). Egyre több házikedvenc szenved olyan kórokban, amelyek összefüggésben lehetnek a modern életmóddal. Egyre több az allergiás, köszvényes, legyengült immunrendszerű, daganatosbetegségben szenvedő kutyus.

Véleményem szerint a fast food irányzat azért lett népszerű a háziállattartók körében, mert gyors, egyszerű és olcsó, de közben elfelejtették figyelembe venni a kutyák érdekeit. Ráadásul az olcsóság vitatható, hiszen a betegségek kezelése sok állatorvosi költséggel jár.

Szerencsére csakúgy, ahogy az emberek is a saját étkezésükben jobban odafigyelnek az egészséges életmódra, úgy a kutyusaikért való aggódás miatt, igyekeznek nekik is megfelelőbb táplálékot biztosítani, ezért egyre többen alkalmazzák a nyersetetést.

Vizsgálataim is igazolták, hogy a tápokkal etetett kutyák kevésbé tudják megemészteni a kapott ételt, míg a nyersen etetett kutyák táplálékuknak nagyobb részét tudják felhasználni és energiává alakítani, ezért kevesebb az ürülékük. Hobonak azért van szüksége több vízre, mint Koninak, mert Koni a nyers húsokon keresztül is képes vízhezjutni, míg a Hobo által fogyasztott táp igencsak szegény folyadéktartalommal bír.

Az allergiás reakciókat mutató kutyus szőre foltokban kopott és szárazabb is volt a bőre. A nyersetetés alatt, szőrbundája visszanőtt a kikopott helyeken, fényességét visszanyerte.

Őszintén hiszem, hogy figyelembe kellene vennünk a kutyák természetben élő rokonainak életmódját, táplálkozását és alkalmaznunk kell ezt házi kedvenceink életében is. Ha így teszünk, kutyusaink szőre fényesebb, dúsabb lesz, csökkennek körükben a daganatos megbetegedések, erősebb lesz az immunrendszerük, kevesebb allergiás tüneteket mutatnak majd, hosszabb életkort élhetnek meg és ezáltal még az állatorvosi költségek is csökkenthetőek.

Írta: Kadlicskó Gréta

Konzulens szaktanár: Lajos Lilla

Felhasznált irodalom:

CSÁNYI VILMOS (2012): A kutyák szőrös gyerekek
DR. CSIKÓS KÁROLY MIKLÓS ÉS DR. VARGA József (2015): Kedvenceink biológiája
DR. MOLNÁR ZSOLT (2015): Tápos zacsiba zárt kutyabetegségek

 

 

Share:

Ez is tetszene...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar